Gyönyörű táj, de nem egyedül a miénk. Ugyanis a Kárpát-medencén más népekkel is osztozunk. Erről a tájról szeretnénk mesélni, minél több érdekességet elmondani róla. Szó lesz földrajzról, történelemről, irodalomról, művészetről, gasztronómiáról. Beszélünk majd meghatározó személyekről, épületekről, természeti értékekről. Kalandozzanak velünk a Kárpát-medencében, sőt azon is túl!
Mit is keresünk egyáltalán a Kárpátokon túl? Nos, Moldva akármilyen messzinek tűnik, évszázadokon át magyarok hazája is volt. A réges-rég idekerült csángók sokáig meghatározó elemei voltak az itteni lakosságnak.
22 min • 2016. 12. 30.
Bukovina volt egykoron az óriási Monarchia legkeletibb része. Ez a különleges vidék több népnek is otthona volt. A románok és ruszinok mellett németek, zsidók, de magyarok is laktak itt. Hogyan élte meg ez a vidék a világháborúkat és a kommunista román rendszert?
17 min • 2016. 12. 23.
Máramaros megye Erdély észak-keleti szélét fedi le. Itt az UNESCO világörökségét képviselő fatemplomok és a tarkabarka vidám temetők azok, amelyek a legizgalmasabb látnivalók. Persze mindezek mellé még kapunk tekintélyes hegyeket és sűrű fenyőerdőket. De magyar szót igen ritkán hallhatunk.
21 min • 2016. 12. 16.
Az egyik legszebb ünnepnap helyszíne és az erdélyi magyarság különösen fontos bástyája. Csík a Hargita és a Keleti-Kárpátok közt őrzi a múlt emlékét, de az itt élő székelyek a jelenre is büszkék lehetnek.
23 min • 2016. 12. 09.
Gyergyószék és Gyimes. Az erdélyi magyarság szállásterületének legkeletibb végeire érünk. Gyönyörű természeti környék és elsőrangú néprajzi táj ez, amelyet ma egy kicsit jobban is megismerhetnek.
18 min • 2016. 12. 02.
Hunyad megyében leginkább román történelmi, kulturális emlékeket, látnivalókat lelhetünk fel. De ne feledkezzünk meg két kimagasló csúcspontról, a dévai és a hunyadi várakról. Déva Kőműves Kelemen nevével fémjelzett, míg Vajdahunyad a Hunyadiak ősi fészke. És a Retyezáttal Románia kimagasló természeti értéke is erre található.
22 min • 2016. 11. 25.
Gyulafehérvár egykor az erdélyi fejedelemség gazdag, virágzó fővárosa volt. Sőt már a Római Birodalom idejében is itt volt Apulum, Dacia tartomány szíve. Később komoly szerepe volt errefelé Hunyadi Mátyásnak, majd főleg Bethlen Gábor fejedelemnek és udvartartásának. A huszadik századra azonban egyre erősödött a román befolyás, aminek végzetes következményei lettek a magyarokra nézve.
18 min • 2016. 11. 18.
Fogaras Erdély leghatalmasabb hegycsúcsai alatt bújik meg. Különleges tája Dél-Erdélynek, hiszen már réges-rég románok lakják. Épp ezért karakteres román kultúrtáj manapság is, igaz a szocializmus évtizedei nem tettek jót a tájnak, illetve az itteni városok képének.
22 min • 2016. 11. 11.
Királyföld szép kis városkáit, hegyes-dombos vidékét már bejártuk. Kimaradt viszont a bemutatásból 2007 Európai Kulturális Fővárosa: Nagyszeben. A pezsgő kulturális élet mellett itt középkori építészeti remekeket találunk még manapság is, amikor már románok lakják nagy többségben a várost a németek helyett.
20 min • 2016. 11. 04.
Szászföld Erdély egyik legromantikusabb és legautentikusabb tája. Itt még ma is megtaláljuk a középkori kis kincses ládákat: városkákat, tornyokat, falakat, várakat, erődtemplomokat. Igaz ma már nem németek lakják többé ezt a szép vidéket…
22 min • 2016. 10. 28.
Brassó környéki, barcasági körutunk egykori szász vidékre kalauzol minket. Ma már itt is minden megváltozott, de azért még megtalálhatók a régi világ emlékei.
20 min • 2016. 10. 21.
A Kárpátok legkeletibb karéja alatt lapul Kronstadt, vagyis Brassó, az egykori sváb fellegvár. Ez a legkeletibb olyan nagyváros, amely egykor magyar fennhatóság alatt volt.
20 min • 2016. 10. 14.
Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna. Ezek a települések a Háromszék központjai. Ma a táj Kovászna megyeként Románia egyik legmagyarabb része.
19 min • 2016. 10. 07.
Korond, a fazekasság erdélyi központja, Parajd, a só városa és Szováta, a Székelyföld Balatonja. Sétánk a Sóvidéken és Erdővidéken folytatódik tovább.
21 min • 2016. 09. 30.
A székelyek igazi magterületére érünk Hargita megyébe. Mesélünk majd a legnagyobb székelyről, a híres udvarhelyiekről és a székely központ viharos történelméről. A környéket is bejárjuk, megemlítjük a legvonzóbb és legjelentősebb pontokat.
22 min • 2016. 09. 23.
A Kis-Küküllő folyása mentén haladunk. Nagyenyed, Dicsőszentmárton, Balázsfalva városait ismerjük meg, és hírt adunk e vidék kastélyairól, várairól, híres történelmi személyiségeiről is.
19 min • 2016. 09. 16.
Pezsgő hangulatú város, amely a székelyek egyik vagy talán legigazibb fővárosa. Szecessziós kultúrpalotája Erdély egyik legszebb épülete, a Teleki Téka pedig a maga nemében egyedülálló könyves gyűjteménye a térségnek.
24 min • 2016. 09. 09.
Marosvásárhely környéke következik, az ősi egybefüggő székely székek egyike. Itt még mindig találkozunk tömbben élő magyarsággal, igaz sajnos korántsem mindenütt.
19 min • 2016. 09. 02.
Aranyosszék egykor külön önigazgatású terület volt, de sosem tartozott szervesen a Székelyföld magterületéhez. Aztán ahogy teltek az évtizedek, egyre jobban fellazult a népességi arány, ma már a románok vannak többségben, és a kis táj beolvadt Kolozs és Fejér megyékbe.
22 min • 2016. 08. 26.
Torockóra értünk, amely igazi magyar, vagyis székely sziget a környező román többségű tájon, Kolozsvártól nem messze. A székelykő alatt egy kicsi falu csupán, mégis nagyon fontos az erdélyi magyar identitás szempontjából. Persze az utóbbi évtizedekben a külföldi turisták is felfedezték már maguknak e kis ékszerecskét.
17 min • 2016. 08. 19.
Hidak
