Az alsólendvai zsidó közösség a második világháborúban megszűnt létezni. Az utókor csak keveset tudhat azokról a családokról, amelyek zömében a 19. sz. második felében költöztek ide, hogy kiaknázva a város lehetőségeit, bevonják azt az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági vérkeringésébe. Süč Dejan családfakutatótól tudhatunk meg többet arról, kik voltak ők, honnan jöttek, és merre széledtek szét utódaik a világban. (A borítóképen Eppinger Sámuel és felesége Ilona (szül. Fürst) családjukkal és másokkal a Lendvahegyen. A kép tulajdonosa Hranilovič Viktor).
Sorozatunk utolsó fejezetében a Fürszt család eredetét és történetét járjuk be. A lendvai és muraszombati kötődés mellett, a családfát tanulmányozva, azt állapíthatjuk meg, hogy a szerteágazó rokoni kapcsolatok behálózták a régiót.
A fennmaradt dokumentumokat olvasva, úgy tűnik, mintha a Brünner család esetében felvonulnának mindazok a nevek, amelyekkel az elmúlt hónapokban találkozhattunk az alsólendvai zsidóság családfáinak feltárása során. Természetesen ez sem véletlen és túlságosan általánosított megállapítás…
A család, amelyről mai műsorunkban szó lesz, még él Lendva lakóinak emlékében. Emlékeznek Blau Lajosra és feleségére, Klárára, akik a városi park szomszédságában laktak, és gyakran pihentek meg séta közben egy padon.
A mai műsorban az 1874-es évbe kanyarodunk vissza Göntérházára, amikor is egy nádfedeles házba Adolf Büchler költözött.
Sorozatunk 8. fejezetében az Arnstein családról hallhatnak, amelynek utódai között ott találhatjuk a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorát, Eörsi Gyula személyében, valamint Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas költőt is.
Az alsólendvai zsidó közösség a második világháborúban megszűnt létezni. Az utókor csak keveset tudhat azokról a családokról, amelyek zömében a 19. sz. második felében költöztek ide, hogy kiaknázva a város lehetőségeit, bevonják azt az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági vérkeringésébe. Süč Dejan családfakutatótól tudhatunk meg többet arról, kik voltak ők, honnan jöttek, és merre széledtek szét utódaik a világban. (A borítóképen Eppinger Sámuel és felesége Ilona (szül. Fürst) családjukkal és másokkal a Lendvahegyen. A kép tulajdonosa Hranilovič Viktor).
A Turnauer család tagjai mesterek és iparosok voltak. Műsorunk középpontjában Turnauer Sándor áll, aki kékfestőként dolgozott.
Moser Sámuel körzeti orovosként dolgozott feleségével, Strausz Marival Alsólendván. „Vértisztító” gyógyszert is szabadalmaztatott …
A Pollak család neve Alsólendva gazdasági fejlődése szempontjából meghatározó volt. Egyebek között a labdarúgó egyesület megalapítását is támogatták…
Báder Herman »cipész« volt, férfi- és női cipő raktárral rendelkezett. Bőrüzletében szíjjártó kellékeket árusított. Hova vezethetők vissza a család gyökerei?Süč Dejan történésszel Botka Ágnes beszélget.
Sorozatunk első részében már utaltunk arra, hogy a zsidó családnevek a származási helyre vezethetők vissza. Minden bizonnyal az Eppinger család esetében is így lehetett. Süč Dejan történésszel Botka Ágnes beszélget.
Az 1867-es zsidó egyenjogúsításról szóló törvény, amit Andrássy Gyula miniszterelnök terjesztett be, a képviselőház minden vita nélkül, a főrendház pedig 4 ellenszavazattal fogadott el. Ez a magyarországi zsidóság társadalmi felemelkedésének lehetőségét nyitotta meg. Ebben a korban virágzik fel a lendvai zsidóság is. Köztük a Balkányi család.