Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Miért tetszik nekünk egy festmény, egy szobor? Mitől válik egy épület esztétikussá? Akkor is művészi lehet valami, ha mentes mindennemű szépségtől? S egyáltalán, mi is maga a művészet? Pisnjak Atilla művészettörténésszel próbálunk válaszokat adni az ilyen és hasonló kérdésekre, valamint bejárjuk az emberi kéz által alkotott tárgyi értékek több évezredes történetét. A műsor a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (www.bgazrt.hu) támogatásával készült.
Végigtekintettük a nyugati keresztény világ, tehát nagyjából Európa és Amerika művészeti értékeit, örökségét. A végén pedig álljon itt lezárásként egy személyesebb művészeti összefoglaló mindenről, ami esztétikus! Mindemellett ismerjük meg előadónkat, Pisnjak Atilla művészettörténészt is egy kicsit jobban!
A művészetek bemutatásával lassan végzünk. Azonban a modern korban nemcsak számtalan új stílus jelenik meg, hanem egyes formabontó társművészetek is. Illik ilyen kontextusban kihangsúlyozni a fotóművészetet, mint a huszadik században kibontakozó, egyéni látásmódot igénylő, esztétikai értékkel is bíró új lehetőséget.
A világháborúk tépázta Európa elveszti vezető szerepét a világban. Amerika felemelkedése immár megállíthatatlan. Ez a művészet területére is igaz. Az új utak keresése ott érvényesül, az impulzusok most már onnan érkeznek.
Németországban a háborúk között színre lép a Bauhaus, és másutt is komolyan érvényesül a „funkció mindenekfelett” elve. A modern kor tömeges építészete egyszerűbb formákra törekszik, és arra, hogy megfeleljen a megrendelők igényeinek. Mindeközben egy szlovén zseni meghódítja Prágát, és Bécsben is nagyot alkot, Ljubljanát pedig egyenesen saját képére szabja.
Amíg Bécs és Budapest diktálja a tempót, és saját arculatot kap, addig Ljubljana és a szlovén vidék lemarad. A századfordulón és még később is érezhető ez a jelenség, ez azonban talán nem is baj, ha megnézzük, hogy ennek ellenére, vagy éppen emiatt, milyen alkotások keletkeznek a szlovénok lakta Krajnában, Stájerföldön és Karintiában.
Csukás István Ágacska című meséjének történetét láthatta tegnap este a lendvai közönség az Aranyszamár Bábszínház társulatának zenés előadásában.
Közép-Európa városainak megjelenését a mai napig meghatározza az a művészeti és építészeti folyamat, ami a századforduló idején zajlott le. Ekkor a szecesszió jegyében épült meg számos, a mai napig kulcsfontosságú funkciót betöltő középület. Ezek művészi kialakítása olyannyira időtállónak bizonyult, hogy a mai napig ragaszkodunk ezekhez az építményekhez.
A szecesszióval már bő terjedelemben foglalkoztunk, de csak a képzőművészetet illetően. Az építészetben azonban még van mit bepótolnunk európai viszonylatban is. Tehát ma jöjjenek a francia és spanyol természetes és az osztrák geometrizáló szecesszió nagyjai. Elsősorban a két óriás Gaudi és Eiffel.
A francia impresszionista, szimbolista mesterek hatása kiterjed egész Európára, így a Kárpát-medencére is. Az igazi képzőművészeti virágzás a magyar művészet legnagyobb remekműveit eredményezi. Ekkor alkotnak a mai napig is leghíresebb festők, mint például Rippl-Rónai, Szinyei Merse, Csontváry Kosztka, Vaszary, Körösfői, Czóbel, Tihanyi vagy Czigány.
A huszadik században az európai művészetet eluralják az izmusok. Minden művész szinte saját stílust kreál, és egy művész életén belül is váltogatja a stílusokat, amint mindenki a maga módján próbálkozik megragadni a dinamikus fejlődést, a kataklizmikus változásokat. Az avantgárd jegyében tehát tovább színesül a paletta, olyasmivel, mint például a futurizmus, a kubizmus, a dadaizmus, az absztrakt expresszionizmus, a szürrealizmus és a többi formabontó újdonság.
Újra reakció érkezik, még pedig a szimbolisták feleselnek a realistákkal és naturalistákkal. Az álomszerű, mitológiai elemekkel gazdagított stílus később a szecesszióba torkollik. De a századforduló szüleménye még a fauvok és az expresszionisták művészete is…
A posztimpresszionizmus az impresszionizmus után következő művészettörténeti periódus. Nem jelent egységes stílust, sokkal inkább azt a törekvést fogalmazza meg, hogy a festők eltávolodva az impresszionizmustól létrehozzák azt a művészetet, ami a XX. század művészetét előlegezi meg. Főhősei: Paul Gauguin, Paul Cézanne, Vincent van Gogh.
Az impresszionisták Franciaországból, Párizsból kiindulva a 19. század utolsó harmadának legmeghatározóbb művészi eredményeit produkálták. Habár akkoriban erősen elítélte őket a korabeli berögzült művészeti köztudat, az utókor mégis az impresszionistáknak, tehát Monet, Manet, Pissarro, Renoir, Sisley, Degat, Cezanne, Bazille és társaiknak adott igazat. És ez jól is van így.
A realizmus a 19. század közepén alakul ki. A valóság átfogó, hű ábrázolására törekvő stílusa. A név a latin realis (valós) szóból származik. A romantika virágkorában született, nem véletlenül, hanem mintegy annak ellentéteként. A forrása: a polgári, kapitalista társadalomból való kiábrándulás. Az 1850–1870 közti két évtized a realizmus diadalának korszaka. Mind az irodalomban, mind a festőművészetben remekművek érvelnek létjogosultsága és igaza mellett.
A magyarországi historizáló építészet az Osztrák-Magyar Monarchia idejére esik, amely erőteljes gazdasági, technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéssel, ebből következően komoly építőipari fellendüléssel járt Magyarországon. Az ebben a korban emelt épületek ma is meghatározzák a főváros, valamint más nagyobb települések arculatát, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak, mint a budapesti Országház.
Történetiség – ennyit jelent a historizmus. De természetesen a 19. század második felében domináló stílus az építészetben olyasmit hozott, amelyre még ma is büszkék vagyunk. Európában és Észak-Amerikában ugyanis ekkor valósul meg a régen leáldozott stílusok újraélesztése. A legjobb táptalajt ehhez az építészet adta, amelynek rengeteg megbízást kellett a valóságba átültetnie.
Az utolsó nagy egységes korstílus az összes művészetek terén. Megtagadva a klasszicizmust, ellenállva, vele szemben haladva, megint a személyes érzések kerülnek előtérbe. Az individuum és helye a tiszteletet parancsoló természetben egyrészt, nemzeti önrendelkezés és ébredés életérzésének a megragadása másrészt. Mind erre és még sokkal többre is alkalmas volt a romantika.
Úgy, mint korábban a reneszánsz, a klasszicizmus is itáliai és hellén hatásoknak hódolt. Pompeii és Herculaneum régészeti feltárása segített beindítani egy felvilágosult, eleinte német származású művészréteg képzelőerejét. De Franciaországban is erőteljesen érvényesült a klasszicista vonal a barokkra, vagyis a rokokóra adott dacos reakcióként. Újra a letisztultabb formák kerülnek az előtérbe.
A barokk volt a meghatározó művészeti korstílus felénk is legalább az 1750-es évekig. A magyarok lakta vidéknek elsősorban a Habsburgok által uralt részein volt ez igaz. Erdély és a török hódoltság azonban más irányt vett. Körbejárjuk a legpompásabb barokk remekeket nemcsak magyar, de szlovén földön is.
A barokk Európa kontinentális részén mintegy 1750-ig dominálta a művészetek minden ágát. Kitörölhetetlen nyomokat elsősorban az Ibériai- és az Appennini-félszigeten, valamint Közép-Európában hagyott. De ilyenkor emelkedik fel Franciaország is, mint művészeti nagyhatalom, és a barokk sajátos módon még a különutasságáról híres Nagy-Britanniában is hódítani tudott.