A „Sorsforduló a Mura mentén” műsorsorozat után a folytatással, az 1920-1921 utáni évtizedek történéseinek, sikeres és kevésbé örömteli időszakainak, különböző eseményeinek, valamint szereplőinek a megismerésére invitáljuk a múltunk iránt érdeklődőket. Műsoraink tartalmát fontos események vagy folyamatok, egy-egy kimagasló teljesítmény vagy melléfogás bemutatása képezi. (Képek forrásai: Pokrajinski muzej Murska Sobota, Göncz László fényképgyűjteménye, Vida István képeslap és fényképgyűjtő gyűjteményéből)
Hodoson és Kapornakon ha lehet, még nagyobb sokkot okozott az impériumváltás, mint Lendva környékén.
17 min • 2025. 11. 08.
Ismerős gondok más köntösben a kulturális életében már akkor is igényes őrségi faluban mintegy 125 esztendővel ezelőtt.
21 min • 2025. 10. 11.
Magához tér a térség. Olyannyira, hogy többen lakják akkoriban, mint manapság…
22 min • 2025. 09. 13.
Hodos kálvinista falu lesz a hódoltság végére…
22 min • 2025. 08. 09.
A legkorábbi források, majd középkori és újkori fejezetek Őrihodos, Kapornak és Domaföld életéből.
23 min • 2025. 07. 12.
A környék önigazgatása is merőben máshogy alakult, mint manapság.
22 min • 2025. 05. 10.
Szentlászló, Pártosfalva, Szerdahely, Csekefa és Kisfalu is megérkezik a kommunizmusba…
23 min • 2025. 04. 12.
A Moravske Toplice község nemzetiségileg vegyesen lakott települései múltjávalfoglalkoztunk, és ezt tesszük a kronológiai sorrendet követve ma is. Ezúttala második világháború időszakát elemezzük, valamint a háború utánihónapok eseményeit.
21 min • 2025. 03. 08.
Az első világháború után bekövetkezett változások, legfőképpen az állami hovatartozásra vonatkozó impériumváltás, Pártosfalvát és a környékbeli falvakat merőben érintették. A magyar lakosságra az 1920-as években alapvetően az új jugoszláv állammal szembeni ellenszenv volt jellemző, ugyanakkor – bár lassan és fokozatosan – az új környezetbe való beilleszkedés folyamata is megindult…
22 min • 2025. 02. 08.
Folytatjuk a Moravske Toplice község területén található nemzetiségileg vegyesen lakott települések múltjának bemutatását. Korábbi műsorunkban az említett falvak 1918-ig terjedő eseményeiről beszéltünk, ezúttal a tájegységnek a Délszláv Királysághoz való kerülése utáni tudnivalóit, érdekességeit illusztráljuk.
20 min • 2025. 01. 11.
Történelmi sorozatunk mai részében folytatjuk a Moravske Toplicei önkormányzathoz tartozó nemzetiségileg vegyesen lakott tájegység települései múltjának a felidézését. Elsőként azt elemezzük, hogy milyen volt Pártosfalva környékén az oktatás helyzete a 19. század utolsó harmadában, illetve a 19. és a 20. századok fordulóján. Az első iskola a térségben tényleg Szentlászlón jött létre?
20 min • 2024. 12. 14.
A pártosfalvi és környékbeli fazekasság, valamint az ott létrejött fazekas tanműhely gazdag múltját idézzük fel, ami a 19. és 20. század fordulóján volt a csúcspontján, valamint elmondjuk, hogyan változtak meg Pártosfalva és vidéke területén a falvak nevei, és még a Matzenau-kastély története is belefér a mai mesébe.
23 min • 2024. 11. 09.
A Lendva-vidék áttekintése után, a mai műsorral a napjainkban Moravske Toplice-i önkormányzathoz tartozó nemzetiségileg vegyesen lakott települések – név szerint Pártosfalva, egykor Prosznyákfa, Szerdahely, egykor Kisszerdahely, Kisfalu, egykor Pordasinc, Csekefa, valamint Szentlászló, egykor Szécsiszentlászló – elmúlt bő másfél évszázadával kezdünk foglalkozni. Ezek a települések a 19. század második felében, valamint a 20. század elején számos hasonlóságot mutattak, azonban eltérések úgyszintén jellemzőek voltak rájuk.
24 min • 2024. 10. 12.
Ezúttal Alsólendva polgárosodásával foglalkozunk, azzal a folyamattal, amely az osztrák-magyar kiegyezést követően a Lendva-vidéket is erőteljesen megérintette.
24 min • 2024. 09. 14.
Az elmúlt alkalommal befejeztük a nagy hírnevű alsólendvai főúri család, a Bánffyak korának bemutatását, most a Bánffy-korszakot követő mintegy két évszázadról foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.
20 min • 2024. 08. 10.
E jeles, országos szinten meghatározó szerepet betöltő nemesi családnak az utolsó évtizedeit ismertetjük, amelynek a családfa végén szereplő nagyformátumú képviselője gróf Bánffy Kristóf volt, akinek élete és érdemei összefonódtak Alsólendva és vidéke török fenyegetésével és a családnak a római katolikus vallásra való visszatérésével.
21 min • 2024. 07. 13.
A térség legtekintélyesebb főúri családja, az alsólendvai Bánffy-dinasztia a fejlődésének tetőpontjára érkezik. Ez a tény bő fél évezreddel később készített összegzésünkben sem minősíthető kevesebbnek, minthogy az említett arisztokrata család a 15. és a 16. században a korabeli magyar országos politikai elit jeles és meghatározó tényezőjének számított.
23 min • 2024. 06. 08.
A Hahold család a Bánffyakká alakul, és eközben megdöbbentő szintre emeli a nemzetség presztízsét. Ezzel együtt emelkedik Alsólendva és tágabb környéke is magasabb szintre a késő középkorban.
26 min • 2024. 05. 11.
Forrásban nem bővelkedünk, de a fennmaradt tudásanyag szépen kirajzolja a főúri családok kialakulását.
26 min • 2024. 04. 13.
Hidak
