Punk, szubkultúra, szocializmus címmel nyílt meg a Muraszombati Galériában az a kiállítás, amit bő két évvel ezelőtt a Cankar-otthonban mutattak be először, és ami csak elrendezésében módosult. Az elsődleges kérdés az volt, hogy a címhez milyen anyagot válogassanak össze. Ugyanis ez a kiállítás a ljubljanai után Németországba utazott, majd Ausztriában, Újvidéken, Szkopjéban mutatták be, és most Muraszombatba érkezett – mondta egyebek közt Marina Gržinić, a kiállítás kurátora.
A nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint a zsitkóci laktanyát 1947-be építették, hogy a határőrök alig néhány méterre az akkor még jugoszláv-magyar határtól éberen vigyázzák az épülő szocializmust, amely közben elbukott, és vele együtt a laktanya is. De a laktanya további életét illetően talán most pislákolni látszik a fény az alagút végén.
A szocializmus és a kommunizmus az elméletben kitűnő elképzelésnek hangzott, egészen addig, amíg az oroszok földjén nem kezdték el a leírtakat a gyakorlatban is megvalósítani. Ez az ideológia ugyanis az emberiség egyik legveszedelmesebb vezetőjét, Sztálint szülte. Az ő ténykedése milliók életébe került, a szovjet kommunizmus felépültének óriási ára volt.
Velenje a szlovén Dunaújváros. Az egykor szerény településből a szocializmus éveiben erős ipari központot faragtak. Itt született meg a Gorenje is, ami a mai napig szlovén büszkeség. De nem feledkezünk meg a város sokkal zöldebb környékéről sem.
Fogaras Erdély leghatalmasabb hegycsúcsai alatt bújik meg. Különleges tája Dél-Erdélynek, hiszen már réges-rég románok lakják. Épp ezért karakteres román kultúrtáj manapság is, igaz a szocializmus évtizedei nem tettek jót a tájnak, illetve az itteni városok képének.
Hidak
