Ülésezett a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Tanácsa. A tagok jóváhagyták a 2026-os év munka- és pénzügyi tervét. Az intézmény jövőre 180 különböző programot kíván megvalósítani, tervezett költségvetése valamivel több, mint 890 ezer euró. A tanácstagok az ülésen döntöttek a 2026-os Zala György kulturális nívódíjak odaítéléséről is.
Műsorainkban már több alkalommal szóltunk arról, hogy a muravidéki magyar közösség idén két igen fontos jubileumot ünnepel: a magyar nemzeti közösség szervezettségének 50 éves évfordulóját, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, az úgynevezett csúcsszervezet megalakulásának 35-dik évfordulóját. A két jeles évforduló elég ok arra, hogy minden oldalról megvilágítsuk a magyar közösség elért eredményeit, tevékenységét, hiányosságait és jövőképét. Az elmúlt több mint három évtizedben kiépült a csúcsszervezet nemzetiségi intézményrendszere is, amelynek jelentős szerepe volt és van az itt élő magyarság megmaradásában, identitáserősítésében és fejlődésében. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség 1994-ben alapította meg a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet azzal a céllal, hogy fejlessze a muravidéki magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységét, a legtágabb értelemben segítse, továbbá megőrizze és népszerűsítse az egyetemes magyar kulturális értékeket. Feladata a településeken működő, művelődési programokat megvalósító egyesületek felkarolása is. Soós Mihállyal, az intézet igazgatójával beszélgetünk mai adásunk első részében. Műsorunkat a Magyar Regionális Nemzetiségi Fejlesztési Intézet, a Profutura bemutatásával, eredményeinek összegzésével és a jövőt illető kilátásaival folytatjuk. Az intézetet a csúcsszervezet 2016 decemberében alapította a magyar kormány által biztosított gazdaságfejlesztési támogatások eljárásának lebonyolítása céljából. A kilenc év során 5 pályázati kört bonyolítottak le eredményesen, 10 millió euró értékben. Berden Mario intézetigazgatót kérdezzük.
A kétnyelvű általános iskolák elsőtől negyedik osztályos tanulói a hét elején Dobronakon tanulhatnak valami újat, fejleszthetik kézügyességüket a kézműves alkotótáborban. A háromnapos időtöltést hagyományosan a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezi meg a Kézművességek Házában. A résztvevők számára ingyenes táborba ma ellátogatott Szőke Kristina is.
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet a Bánffy Központban tartotta meg éves megbeszélését a művelődési egyesületek, szakkörök és a műkedvelő csoportok vezetőivel. Az egyesületek ismertették idei programtervüket, a jelen levő szakmai vezetők pedig aláírták a munkaszerződéseket.
Egy héttel ezelőtt a muravidéki magyarság gálaesttel emlékezett két igen jelentős jubileumára: a magyar közösség érdekvédelmi szervezettségének 50-dik, valamint a muravidéki csúcsszervezet megalakulásának 35-dik évfordulójára. A gálaműsort jelenlétével megtisztelte Nataša Pirc Musar, a Szlovén Köztársaság elnöke és dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. A két jeles évforduló elég ok arra, hogy minden oldalról megvilágítsuk a magyar közösség elért eredményeit, tevékenységét, hiányosságait és jövőképét. Az elmúlt évtizedekben kiépült a csúcsszervezet nemzetiségi intézményrendszere, amelynek jelentős szerepe volt és van az itt élő magyarság megmaradásában, identitáserősítésében és fejlődésében. Közülük ma két intézmény igazgatóját szólaltatjuk meg: Tomka Tibort, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, valamint Végi Józsefet, a Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdióinak igazgatóját.
Aktuális című műsorunkban ezúttal Soós Mihályt, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatóját látjuk vendégül. A beszélgetés elsősorban a művelődési egyesületek és műkedvelő csoportok tevékenységére irányul, de érintjük az intézetben felmerülő problémát is, ugyanis az MNMI égisze alatt működő kézműves központ szakember nélkül maradt.
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi Pro Cultura Hungarica-díjas versvándor a 20. század egyik legjelentősebb költőjéről, Radnóti Miklósról tartott előadást a Bánffy Központban. A rendhagyó irodalmi esten verseken és történelmi ismereteken keresztül mutatta be a költő életének utolsó szakaszát a bori munkatábortól Abdáig, ahol végül kivégezték. Az előadás nemcsak Radnóti kiemelkedő költészetébe és tragikus sorsába nyújt bepillantást, hanem a második világháború szörnyűségeibe is.
Január 22-e, a magyar kultúra napja volt tegnap. 1989 óta ünnepeljük ezen a napon annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Nekünk, muravidéki magyaroknak is van mit felmutatnunk, és ezt minden ünnep alkalmából meg is tesszük. Közösségünk megmaradásának alappillére a kultúra. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényen kiosztották a kulturális nívódíjakat, amelyek ezúttal is olyan személyek kezébe kerültek, akik erre rászolgáltak, akikre feltekinthetünk, mert sokat tettek a közösségért, hagyományaink megőrzéséért, továbbadásáért. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetnek az identitáserősítés és megmaradás szempontjából nagyon fontos szerepe van. Tevékenységükkel az év minden napján erre törekednek. A 2025-ös évnek még csak a 23-dik napjánál tartunk, máris számos kulturális élményben lehetett részünk. Ebből az év folyamán még nagyon sok lesz. Soós Mihállyal, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatójával beszélgetünk a következő percekben az intézet szerteágazó tevékenységéről. A 2025-ös évre vonatkozó tervekről kérdeztük a három évtizeddel ezelőtt létrehozott intézet igazgatóját.
Az augusztus 20-i állami ünnep kapcsán tegnap Budapesten ismét kiosztották az állami kitüntetéseket. Köztük a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat is, amelyet idén a Budavári Főőrség és Lovarda épületében a muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet is átvehetett. A díjátadón jelen volt kollégánk, Horvat David is.
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 1994-ben kezdte el munkásságát azzal a céllal, hogy fejlessze a muravidéki magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységét, őrizze és népszerűsítse az egyetemes magyar kulturális értékeket, és a lehető legszélesebb értelemben segítse a muravidéki magyar kultúra őrzőit. Tevékenységével erősítse a magyar nemzeti közösség nemzeti öntudatát. A kultúra erősítése mellett feladata a hagyományőrzés, az anyanyelvápolás, a könyvkiadás és még sorolhatnánk. Az intézet alapítója a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A működéshez anyagi támogatást a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma és Magyarország, mint Nemzetiségi jelentőségű intézménynek odaítélt támogatás biztosít. Az elmúlt 30 év fejlődéséről, sikereiről lesz szó mai adásunkban. Elsősorban a legkiemelkedőbb feladatról, a művelődési egyesületek és egyéb csoportok szakmai és egyéb támogatásáról. Soós Mihály igazgató úrral azt mérlegeljük, hogy az intézet mennyire tud eleget tenni az elvárt feladatoknak?
A szlovén tudomány hónapja alkalmából a Nemzetiségi Kutatóintézet a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettel és a Muravidéki Magyar Tudományos Társasággal közösen zenés-irodalmi esttel, kiállítással és filmbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervezett a muravidéki magyar tudományosságról.
A gyermekhét keretében az 1. Sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola hatodikos tanulói számára pénteken hagyományőrző napot szervezett a tanintézmény. A tanulók öt különböző foglalkozáson vehettek részt.
Hidak
