A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, mint a MURABA Európai Területi Társulás egyik alapítója, amely a szlovén-magyar közös fejlesztési alap kezelője, jelentkezett a decemberben lezárult pályázatra. Az idei évben egyelőre 2 millió euró áll rendelkezésre, amelynek felét a szlovén, felét pedig a magyar kormány biztosította. Orban Dušant, a muravidéki nemzeti közösség elnökét kérdeztük arról, hogy a nemzeti közösség mely projektekkel jelentkezett a pályázatra?
A tagok egyhangúan fogadták el a közösség 2024-es évi zárszámadását és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 2026-os évi program- és pénzügyi tervét. Napirenden szerepelt a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma közvetlen felhívása alapján közzétett nyilvános pályázatra beérkezett kérelem elbírálása. A 12 ezer eurós támogatást a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet nyerte el a Kelepelő gyermeklap kiadására. Az ülésen pozitívan véleményezték a Szlovén RTV törvény módosításának, a nemzetiségi műsorok finanszírozására vonatkozó cikkelyét is.
Idén ünnepeljük a muravidéki magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének 50 évét, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség megalakulásának 35. évfordulóját. A nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének létrejötte az 1974-es alkotmányhoz vezethető vissza. 1990 márciusában pedig az a statutáris határozat érvényesült, amely formálisan is lehetővé tette a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség megalapítását. Az alakuló ülést 1990. május 22-én tartották meg Dobronakon. Négy évvel később, 1994-ben az önálló Szlovéniában újonnan alakuló községekkel kezdett el valójában működni mai felépítésében a magyarság csúcsszervezete. Mai nemzetiségi adásunkban az öt községi – a lendvai, a dobronaki, a Moravske Toplice-i, a šalovci és a hodosi – magyar önkormányzat elnöke mondja el véleményét, meglátását a közösség működésének jelentőségéről, az elmúlt évtizedek eredményeiről, a jelen helyzetről, és állást foglalnak a közösség jövőképével kapcsolatosan is.
Műsorainkban már több alkalommal szóltunk arról, hogy a muravidéki magyar közösség idén két igen fontos jubileumot ünnepel: a magyar nemzeti közösség szervezettségének 50 éves évfordulóját, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, az úgynevezett csúcsszervezet megalakulásának 35-dik évfordulóját. A két jeles évforduló elég ok arra, hogy minden oldalról megvilágítsuk a magyar közösség elért eredményeit, tevékenységét, hiányosságait és jövőképét. Az elmúlt több mint három évtizedben kiépült a csúcsszervezet nemzetiségi intézményrendszere is, amelynek jelentős szerepe volt és van az itt élő magyarság megmaradásában, identitáserősítésében és fejlődésében. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség 1994-ben alapította meg a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet azzal a céllal, hogy fejlessze a muravidéki magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységét, a legtágabb értelemben segítse, továbbá megőrizze és népszerűsítse az egyetemes magyar kulturális értékeket. Feladata a településeken működő, művelődési programokat megvalósító egyesületek felkarolása is. Soós Mihállyal, az intézet igazgatójával beszélgetünk mai adásunk első részében. Műsorunkat a Magyar Regionális Nemzetiségi Fejlesztési Intézet, a Profutura bemutatásával, eredményeinek összegzésével és a jövőt illető kilátásaival folytatjuk. Az intézetet a csúcsszervezet 2016 decemberében alapította a magyar kormány által biztosított gazdaságfejlesztési támogatások eljárásának lebonyolítása céljából. A kilenc év során 5 pályázati kört bonyolítottak le eredményesen, 10 millió euró értékben. Berden Mario intézetigazgatót kérdezzük.
A Szlovén Köztársaság elnöke Nataša Pirc Musar, valamint Sulyok Tamás Magyarország köztársasági elnöke a Rábavidékre, majd a Muravidékre látogatott pénteken. A kettős út aprópáját a két őshonos közösség magas évfordulói szolgáltatták.
Idén ünnepeljük a muravidéki magyarság érdekvédelmi szervezettségének ötvenedik, valamint a muravidéki magyar csúcsszervezet megalakulásának harmincötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa díszülést tartott Lendva városházának üléstermében tegnap délután. Szabó Márk összeállítása.
35 évvel ezelőtt, 1990. május 22-én alakult meg a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség, a mai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Az évforduló alkalmából csütörtökön Dobronakon ünnepi ülést szerveztek, amelyen jelen voltak az egykori elnökök, a jelenlegi tanácstagok, a lendvai főkonzul és a nemzetiségi intézetek képviselői.
Nemzetiségi műsorunkban már sokszor elmondtuk, hogy idén két jelentős jubileumot ünnepel a muravidéki magyar nemzeti közösség. A közösség érdekvédelmi szervezetének 50., valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, az úgynevezett csúcsszervezet jelen szervezettségi formájának 35. évfordulóját. Az évfordulók apropójából nemzetiségi műsorunkban azokra a nemzetiségi politikusokra emlékeztünk, illetve azokat szólaltattuk meg, akik az elmúlt öt évtizedben sokat tettek a magyar nemzeti közösség szülőföldön való megmaradásáért. Harcoltak és kiálltak a közösség külön jogainak elismeréséért és a nemzetiségi intézményrendszer kiépítéséért, ami biztosította a muravidéki magyar közösség fejlődését. Köztük volt Varga Sándor, Varga József, Hajós Ferenc, Kercsmár Rózsa, Eőry Ernő és Pozsonec Mária. De természetesen rajtuk kívül még sokan mások is. Pozsonec Mária első elnöke volt a 35 évvel ezelőtt megalakult csúcsszervezetnek, majd 18 éven keresztül képviselte a magyar közösséget a szlovén országgyűlésben. Pozsonec Mária után, 1994-ben egy mandátum erejéig Balaskó József vezette a közösséget. Őt 1998 és 2006 között Tomka György követte a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának élén, akit fél évvel második mandátumának lejárta előtt leváltottak. Fél évig, az önkormányzati választásokig, Vida Ferenc volt az elnök. 2006 és 2010 között Kocon József irányította a csúcsszervezet tanácsát, majd őt 12 évig Horváth Ferenc követte az elnöki poszton. És ezzel elérkeztünk a jelenhez. 2022-től, tehát két és fél éve Orban Dušan az elnöke a muravidéki magyar nemzeti közösség tanácsának. Mai adásunkban vele beszélgetünk, elsőként arról, hogy milyennek látja a muravidéki magyarság helyzetét.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség jelenlegi működési formája életbelépésének 35. évfordulója napján tartotta 12. soros ülését a csúcsszervezet tanácsa. Az ülésen egyhangúlag fogadták el a Vissza a Muravidékre! című káderösztöndíjakról és a felsőfokú végzettségű hiányszakmákat ösztönző ösztöndíjakról szóló szabályzatot. A pályázat a tervek szerint augusztusban jelenik meg. Egyhangúlag fogadták el az érettségi vizsgákról szóló törvény módosítására vonatkozó határozatokat is, valamint a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet idei évi munka- és pénzügyi tervét. Ezen kívül néhány aktuális kérdésről is döntést hoztak.
Március 19-e az a nap, amikor 35 évvel ezelőtt lehetőség nyílt a muravidéki magyar közösség csúcsszervezetének átszervezésére. Ezen a napon lépett érvénybe az a statutáris határozat, amely formálisan lehetőséget biztosított a jelenlegi Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség megalapítására. Így március 19-ét tartjuk számon a csúcsszervezet megalapításának napjaként, amelynek tagja az öt községi magyar nemzeti önkormányzati közösség. Dr. Göncz László történészt és kisebbségkutatót, egykori nemzetiségi politikust kérdeztük a nemzeti közösség megalapításáról, tevékenységéről, eredményeiről és hiányosságairól.
Idén két jelentős jubileumot ünnepel a muravidéki nemzeti közösség. A nemzeti közösség érdekvédelmi szervezetének 50-dik, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, az úgynevezett csúcsszervezet jelen szervezettségi formájának 35-dik évfordulóját. Az évfordulók kapcsán az év folyamán nemzetiségi műsorunkban azokra a nemzetiségi politikusokra emlékezünk, illetve azokat szólaltatjuk meg, akik az elmúlt öt évtizedben sokat tettek a magyar nemzeti közösség megmaradásáért. Tomka György nem egészen két mandátumban, 1998 és 2006 között, volt elnöke a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek. Tomka György ebben az időszakban a Kárpát-medencei politikai kapcsolatok építésére, az anyanemzettel való együttműködés erősítésére fektette a hangsúlyt. Elnöki tisztsége alatt a muravidéki nemzeti közösségen belül kisebb-nagyobb viszályok alakultak ki, így második mandátuma utolsó évében leváltották. 2006 májusától fél évig, pontosabban a választásokig a közösséget Vida Ferenc vezette. Tomka György hét és fél évig töltötte be a felelősségteljes elnöki pozíciót, időt és fáradtságot nem kímélve, legjobb belátása szerint szolgálta a muravidéki magyarságot. Tomka Györggyel tíz évvel ezelőtt, 2015. április másodikán készítettük az utolsó interjút, amelyben elnöki tevékenységét összegeztük és értékeltük. Mai adásunkban ezzel az interjúval emlékezünk Tomka György egykori elnökre.
Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Az elért eredmények magukért beszélnek, de nem volt mindig rózsás a helyzet. Sajnos most sem az!
Hidak
