A Szlovén Köztársaság országgyűlési választásán március 22-én a választópolgárok valamivel több, mint 70%-a adta le voksát. A parlamentbe hét párt jutott be: a Svoboda 29, az SDS 28, az NSi 9, az SD 6, a Demokrati 6, a Levica 5 és a Resnica ugyancsak 5 képviselővel. Az eredmények alapján azonnal a választások után tudni lehetett, hogy a kormányalakítás nem lesz egyszerű feladat. Ugyanakkor a parlament alakuló ülését április 10-re, azaz holnapra hívta össze Nataša Pirc Musar államelnök. A bonyolult politikai helyzet ellenére várható a parlament új elnökének megválasztása. A Szlovéniában élő őshonos magyar és olasz nemzeti közösségek alkotmányos külön jogainak értelmében az országgyűlési választásokon nemzetiségi képviselőket is választottak a nemzeti közösségek tagjai. A magyar közösség Horváth Ferencet választotta újra, aki mai műsorunk vendége lesz. Horváth Ferenc a szavazatok több mint 72%-ával nyerte meg a választást. A részvételi arány 62%-os volt. Képviselő úr, hogyan kommentálja ezt a két eredményt?
Március 22-én országgyűlési választások lesznek Szlovéniában. Ezúttal is 88 parlamenti képviselőt választunk pártlistára szavazva. Ugyanakkor a magyar és az olasz őshonos nemzeti közösség tagjai, a pozitív diszkrimináció jegyében, egy-egy saját parlamenti képviselőt választanak, akik teljesjogú képviselői a szlovén országgyűlésnek. Feladatuk elsősorban a nemzeti közösségek külön jogainak megvédése. A Muravidéki Magyar Rádióban a Szlovén RTV választási szabályzatával összhangban ezúttal is választási műsort szervezünk. A magyar képviselői megbízatásért két jelölt indul: Horváth Ferenc, jelenlegi nemzetiségi parlamenti képviselő és Horvat Tomi, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke. A választási műsorra a szabályzat értelmében február 12-ig kellett jelentkezni. A két jelölt közül szereplési szándékát Horváth Ferenc nyújtotta be, így vele készítettük a stúdióbeszélgetést.
A magyar és az olasz őshonos nemzetiségi közösségek tagjai, a pozitív diszkrimináció jegyében, országgyűlési nemzetiségi képviselőt is választanak. A március 22-i országgyűlési választásokon két magyar nemzetiségi képviselőjelölt: Horváth Ferenc, jelenlegi nemzetiségi országgyűlési képviselő, valamint Horvat Tomi, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke közül választhattak a nemzetiségi választólistán szereplő polgárok. A szavazatok több, mint kétharmadát Horváth Ferenc nyerte el.
Mai nemzetiségi műsorunkban Horváth Ferenc, magyar nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk. Fókuszba helyezzük a 2025-ös év parlamenti eseményeit, a törvényhozásban elért eredményeket és a nehéz diónak számító kérdéseket. Horváth Ferenc a tavalyi évet dinamikusnak minősítette, mivel nagyon sok, az őshonos nemzeti közösségeket érintő téma merült fel. Így a magyar és az olasz nemzetiségi parlamenti képviselőnek állandóan résen kellett lennie. Horváth képviselő kiemelte az eredményeket, de szólt a kevésbé sikeres területekről is.
Március 22-én, vasárnap Szlovéniában országgyűlési választások lesznek. A ptuji, nyolcas számú választókörzetben, amelyhez a lendvai választókerület is tartozik, 15 jelöltlista közül választhatnak a polgárok. A magyar és az olasz őshonos nemzetiségi közösségek tagjai, a pozitív diszkrimináció jegyében, nemzetiségi képviselőt is választanak. Magyar nemzetiségi képviselőnek ketten jelöltették magukat: Horváth Ferenc, jelenlegi nemzetiségi országgyűlési képviselő, valamint Horvat Tomi, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke. Mindkét jelöltet mikrofon elé kértük. Elsőként Horváth Ferencet hallják. Az első kérdés, hogy miért indul újra a választásokon?
A 2026-os év szuper választási évnek számít, hiszen március 22-én parlamenti választások lesznek Szlovéniában, április 12-én országgyűlési választások lesznek Magyarországon, ősszel pedig önkormányzati választásokat szerveznek Szlovéniában. Mai adásunkban két országgyűlési képviselőt látunk vendégül, akik nem egy, hanem két országból valók, különböző nemzetiségűek, két ország parlamentjében képviselik választóikat, mindketten beszélik mindkettőjük nyelvét, kisebbségi létben élnek, és jól megértik egymást. Vendégünk Kissné Köles Erika, a szlovén kisebbség szószólója a magyar és Horváth Ferenc magyar nemzetiségi parlamenti képviselő a szlovén országgyűlésben. Egy, egy és fél hónap múlva mindkettőjük életében lezárul egy korszak, hiszen mandátumuk lejár és a választásokon vagy újra kezdik a megmérettetést, vagy másutt folytatják küldetésüket. Adásunkban az együttműködésükről, a nemzeti közösségek helyzetéről és a nemzetiségi képviselők tevékenységéről beszélgetünk.
Budapesten ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. A tanácskozáson Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke tartott helyzetértékelő beszédet, majd Orbán Viktor miniszterelnök is köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően a külhoni magyar közösségek képviselői számoltak be helyzetükről. Az ülésen a szlovéniai magyar közösséget Horváth Ferenc, a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselője, valamint Orbán Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke képviselte.
Rendkívül szoros eredményt hozott a vasárnapi parlamenti választás Szlovéniában: a Svoboda minimális előnnyel végzett az SDS előtt, miközben a kormányalakításhoz szükséges többség egyelőre egyik oldal számára sem biztosított. Az Aktuális mai adásában szakértő vendégeinkkel elemezzük a lehetséges koalíciós forgatókönyveket, a politikai erőviszonyokat, valamint azt is, milyen szerep juthat a magyar nemzetiségnek az új parlamentben, ahol Horváth Ferenc folytatja képviselői munkáját.
A napokban újra aktuális lett a nemzetiségi parlamenti képviselői, valamint a nemzeti közösség tanácsa elnöki posztja összeférhetetlenségének kérdése. Egyrészt a parlament Nemzetiségi Bizottsága tárgyalta A képviselőkről szóló törvény módosítási javaslatát, amely ezen kérdésben kíván rendet teremteni. Másrészt viszont a Közigazgatási Bíróság ítéletet hozott a Horváth Ferenc képviselő által benyújtott, a funkciók összeférhetetlenségére vonatkozó eljárásban. Az ítélet ellen Horváth Ferenc felülvizsgálati kérelmet ad be.
A napokban ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Az 1974-es alkotmány alapozta meg a muravidéki magyarság önálló szervezettségének létrejöttét. Az akkori Lendvai és Muraszombati község területén élő magyar nemzetiségű polgárok 1975 márciusában megalapították a magyar nemzetiségi önigazgatási érdekközösségeket. Az 1989-es alkotmánymódosítás után a lendvai és a muraszombati magyar oktatási-művelődési önigazgatási érdekközösségek közgyűlései határozatot fogadtak el a nemzetiségi érdekközösségek átalakulásáról. Helyettük 1990-ben megalakult a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség, valamint a két községi magyar nemzetiségi közösség. 1994-ben az újonnan alakuló községekkel ismét új szervezettségi formában kezdett működni a magyarság szervezete. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen három község alakult: Lendva, Moravske Toplice és Hodos-Šalovci Község. Ezért mindhárom községben nemzetiségi tanács jött létre. Az 1994-es első önkormányzati választásokon a nemzetiség is kiválasztotta tanácstagjait a községi nemzetiségi tanácsokba. Ezekkel a választásokkal alakult ki a magyar közösség mai szervezeti felépítésének és működésének jogi alapja. 30 évvel ezelőtt, 1994. december 22-én alakult meg a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa. Ebből az apropóból nemzetiségi műsorunkban egy kicsit visszaemlékezünk az elmúlt három évtizedben történtekre. Öt évvel ezelőtt mikrofon elé kértük a közösség egykori elnökeit: Cár Józsefet, Halász Albertet és Horváth Ferencet. Az akkor készített beszélgetésekből készítettünk visszapillantót.
A Szlovén Országgyűlés 129. rendkívüli ülésén napirenden szerepelt A kiegyensúlyozott regionális fejlesztés ösztönzéséről szóló törvény módosítása, amely a nemzetiségi képviselőcsoport meglátása szerint teljes egészében nem tesz eleget a két őshonos nemzeti közösség elvárásainak. A törvénymódosítást a Kohézióért felelős és Regionális Fejlesztési Minisztérium nyújtotta be. A parlamenti vita során Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő ismertette a képviselőcsoport álláspontját.
A gyerekek körében a mobiltelefon és más digitális eszközök túlzott használata széleskörű társadalmi problémává vált. Eddig a szlovén Oktatási Minisztériumnak az volt az állásfoglalása, hogy törvénybe foglalt tiltással ez nem megoldható. A kényszerítő körülmények miatt azonban az országgyűlés első olvasatban elfogadta a korlátozásra vonatkozó törvényt. Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselőt Botka Ágnes kérdezte a részletekről.
Hidak
