A napokban ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Az 1974-es alkotmány alapozta meg a muravidéki magyarság önálló szervezettségének létrejöttét. Az akkori Lendvai és Muraszombati község területén élő magyar nemzetiségű polgárok 1975 márciusában megalapították a magyar nemzetiségi önigazgatási érdekközösségeket. Az 1989-es alkotmánymódosítás után a lendvai és a muraszombati magyar oktatási-művelődési önigazgatási érdekközösségek közgyűlései határozatot fogadtak el a nemzetiségi érdekközösségek átalakulásáról. Helyettük 1990-ben megalakult a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség, valamint a két községi magyar nemzetiségi közösség. 1994-ben az újonnan alakuló községekkel ismét új szervezettségi formában kezdett működni a magyarság szervezete. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen három község alakult: Lendva, Moravske Toplice és Hodos-Šalovci Község. Ezért mindhárom községben nemzetiségi tanács jött létre. Az 1994-es első önkormányzati választásokon a nemzetiség is kiválasztotta tanácstagjait a községi nemzetiségi tanácsokba. Ezekkel a választásokkal alakult ki a magyar közösség mai szervezeti felépítésének és működésének jogi alapja. 30 évvel ezelőtt, 1994. december 22-én alakult meg a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa. Ebből az apropóból nemzetiségi műsorunkban egy kicsit visszaemlékezünk az elmúlt három évtizedben történtekre. Öt évvel ezelőtt mikrofon elé kértük a közösség egykori elnökeit: Cár Józsefet, Halász Albertet és Horváth Ferencet. Az akkor készített beszélgetésekből készítettünk visszapillantót.
A napokban újra aktuális lett a nemzetiségi parlamenti képviselői, valamint a nemzeti közösség tanácsa elnöki posztja összeférhetetlenségének kérdése. Egyrészt a parlament Nemzetiségi Bizottsága tárgyalta A képviselőkről szóló törvény módosítási javaslatát, amely ezen kérdésben kíván rendet teremteni. Másrészt viszont a Közigazgatási Bíróság ítéletet hozott a Horváth Ferenc képviselő által benyújtott, a funkciók összeférhetetlenségére vonatkozó eljárásban. Az ítélet ellen Horváth Ferenc felülvizsgálati kérelmet ad be.
A muravidéki magyar közösség a napokban újra ünneplőt öltött és kokárdát tűzött, hogy azokra a márciusi ifjakra emlékezzen, akik 177 évvel ezelőtt az elnyomó hatalommal szemben a szabadságért szálltak síkra. A központi rendezvényt ezúttal is Lendván szervezték meg, amely a Széchenyi- és Kossuth-emléktáblák megkoszorúzásával kezdődött. Ünnepi beszédet Horvat Tomi, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke és Magyar János polgármester mondott. Az ünnepi műsor a színház- és hangversenyteremben folytatódott, ahol az ünnepi szónok Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és Dávid Andor Ferenc, Magyarország ljubljanai nagykövete volt. Kelemen Gertrud, lendvai főkonzul felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi köszöntőjét. A forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett megemlékezésen vidékünk fiataljai a MENNI VAGY MARADNI? című műsorral tisztelegtek a forradalom és szabadságharc hősei előtt. A Muravidéki Magyar Rádió által is közvetített teljes műsort visszahallgathatják honlapunkon. A mai Terepjáróba pedig összeállítást hallanak az eseményről.
Ljubljanában az országgyűlésben tegnap elfogadták A személyi igazolványokról szóló törvény módosítását. A nemzetiségi képviselőcsoport a szavazás során tartózkodott. Ennek oka abban rejlik, hogy az eljárás során nem vették figyelembe megjegyzésüket, illetve javaslatukat. Kifogásolták, hogy a dokumentumon a szlovén nyelvű feliratok nagyobb betűvel szerepelnek, mint az ugyancsak hivatalos magyar, illetve olasz nyelvű szöveg. Pedig a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a két-két nyelv egyenrangú. Sőt a magyar feliratban helyesírási hiba is van. A magyar helyesírás szerint az ország nevének minden szavát nagybetűvel írjuk. Az okmányon viszont a köztársaság szó kisbetűvel szerepel. A részleteket Horváth Ferenc, magyar nemzetiségi parlamenti képviselőtől kérdeztük.
A Szlovén Köztársaság Országgyűlése ma első olvasatban tárgyalja az új Médiatörvényt, amely a már több mint 20 évvel ezelőtt elfogadott érvényben levő törvény teljeskörű felújítását garantálja. Az új dokumentum célja a teljes tájékoztatás, valamint a szólásszabadság jogának biztosítása az állampolgárok számára az új médiatérben. A nap folyamán telefonon kerestük fel Horváth Ferenc, magyar nemzetiségi parlamenti képviselőt és az iránt érdeklődtünk, hogy a nemzetiségi képviselőcsoport milyen álláspontot képvisel a Médiatörvény kérdésében, illetve a dokumentum mit biztosít az őshonos nemzeti közösségek számára.
Mai műsorukban 2024-es évértékelő beszélgetést hallhatnak Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselővel. Tartsanak velünk!
Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő sajtótájékoztató keretében tekintett vissza a 2024-es év eseményeire, valamint beszélt az idei tervekről, és érintette a szlovéniai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos egyéb aktuális kérdéseket is.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke ma délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen bemutatta az elmúlt három mandátum eredményeit, valamint a csúcsszervezet által a nemzetiségileg vegyesen lakott terület gazdaságának, mezőgazdaságának, turizmusának és kultúrájának erősítése érdekében megvalósított projekteket.
Horváth Ferenc, a magyar nemzeti közösség és Felice Žiža, az olasz nemzeti közösség parlamenti képviselője az utóbbi időben több ízben is az illetékes minisztériumhoz fordult az új személyi igazolvány ügyében. Míg korábban az igazolványon feltüntetett betűk problémájára hívták fel a figyelmet, az utóbbi esetben a kétnyelvű igazolványok kiadásának módosítását kérték. A Belügyminisztérium hajthatatlan álláspontjában - a kétnyelvűségi kollektív jogok csak a kétnyelvű területen élhetők meg. Így a kétnyelvű személyi igazolványok kiadása csakis a kétnyelvű területen valósítható meg. Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselő összegzi a válaszlevél tartalmát. Bukovec Éva kérte mikrofon elé.
Vasárnap az országgyűlési választásokon a szlovén állampolgárok a változás mellett voksoltak. A részvételi arány több mint 70%-os volt. Ezúttal mindössze öt párt jutott be az országgyűlésbe. A Robert Golob vezette teljesen új Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) fölényesen megnyerte a választásokat. Rajtuk kívül a parlamentbe jutott még az SDS, az NSi, az SD és a Levica. A magyar és az olasz őshonos nemzetiségi közösségnek egy-egy képviselője van, mindkét esetben a régi-új képviselő jutott be az országgyűlésbe: Horváth Ferenc és Felice Žiža.
Horváth Ferenc sajtótájékoztatón ismertette a Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bíróságának ítéletét a Korrupcióellenes Bizottság által a tisztségek összeférhetetlenségével kapcsolatos megállapításai ellen indított közigazgatási jogvitában. A bíróság jelen ítélete Horváth Ferenc e két tisztségének összeférhetetlenségére vonatkozik: a Szlovén Köztársaság országgyűlési képviselője és a Lendva Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának tagja. A bírósági ítélet értelmében Horváth Ferenc eme két tisztsége nem összeférhetetlen.
Szlovénia önállósulása óta tegnap a kilencedik országgyűlési választásokat tartották meg hazánkban. A nem hivatalos, de csaknem végleges eredmények szerint öt párt jutott be a parlamentbe. A legtöbb, 41 képviselője, a Szabadság Mozgalomnak (Gibanje Svoboda) lesz, második helyen a jelenleg kormányzó SDS végzett 27 képviselővel. A magyar és az olasz nemzeti közösségnek egy-egy képviselője van a szlovén parlamentben. A magyar közösséget az új mandátumban is Horváth Ferenc fogja képviselni, aki a szavazatok több mint 58 százalékát nyerte el. Az olasz közösséget pedig ugyanúgy, mint eddig Felice Žiža képviseli, aki a szavazatok 61 százalékát kapta.
Hidak
