A gyerekek körében a mobiltelefon és más digitális eszközök túlzott használata széleskörű társadalmi problémává vált. Eddig a szlovén Oktatási Minisztériumnak az volt az állásfoglalása, hogy törvénybe foglalt tiltással ez nem megoldható. A kényszerítő körülmények miatt azonban az országgyűlés első olvasatban elfogadta a korlátozásra vonatkozó törvényt. Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselőt Botka Ágnes kérdezte a részletekről.
A Közigazgatási Minisztérium szervezésében Ljubljanában megbeszélést tartottak, amelynek témája a Nemzetiségi Hivatal által biztosított, a nemzetiségileg vegyesen lakott községek kétnyelvű ügyvitelének, valamint a községi nemzeti közösségek működésének és programjainak finanszírozását biztosított rendelet módosításának lehetősége volt. A tanácskozás összehívását Magyar János, Lendva Község polgármestere kezdeményezte. A kezdeményezőn és a szervezőn kívül a találkozón jelen volt Horváth Ferenc, magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő, a Nemzetiségi Hivatal, valamint a Pénzügyminisztérium képviselője is. A megbeszélés tartalmáról Magyar Jánost és Horváth Ferencet kérdeztük.
Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésén megnyitó beszédet Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke mondott, majd a külhoni magyar közösségek képviselői számoltak be helyzetükről. Az ülésen a szlovéniai magyar közösséget Horváth Ferenc, a szlovén parlament magyar nemzetiségi tagja, valamint Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke képviselte. A fórum tartalmáról Horváth Ferencet kérdeztük.
35 évvel ezelőtt a mai napon alakult meg hivatalosan a jelenlegi Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, az úgynevezett csúcsszervezet. Az alakuló ülést 1990. május 22-én, a mai napon tartották meg Dobronakon. A jubileum alkalmából ma este Dobronakon ünnepi ülést tart a muravidéki nemzeti közösség tanácsa. Ugyancsak idén 50 éves a Szlovéniában élő magyar és olasz őshonos nemzeti közösség érdekvédelmi szervezete. Így 2025-ben két jelentős évfordulót is ünneplünk. Mai adásunkban az elmúlt 35 évben történt eseményekre emlékezünk. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának egykori elnökeit kértük mikrofon elé: Balaskó Józsefet, Kocon Józsefet és Horváth Ferencet.
A napokban újra aktuális lett a nemzetiségi parlamenti képviselői, valamint a nemzeti közösség tanácsa elnöki posztja összeférhetetlenségének kérdése. Egyrészt a parlament Nemzetiségi Bizottsága tárgyalta A képviselőkről szóló törvény módosítási javaslatát, amely ezen kérdésben kíván rendet teremteni. Másrészt viszont a Közigazgatási Bíróság ítéletet hozott a Horváth Ferenc képviselő által benyújtott, a funkciók összeférhetetlenségére vonatkozó eljárásban. Az ítélet ellen Horváth Ferenc felülvizsgálati kérelmet ad be.
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezi meg a magyar nyelvet tanulóknak minden évben a Petőfi Sándor tanulmányi versenyt, amely nemzeti szinten azonos a Cankar vetélkedővel. A tanulmányi verseny kimagasló eredményeit, a szlovén vetélkedő eredményeihez hasonlóan, idáig elfogadták feltételként a Zois-ösztöndíj elnyeréséhez. Az idei tanévben ez nem így történt. A Petőfi Sándor tanulmányi verseny résztvevőit megfosztották az ösztöndíj elnyerésétől. Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő a problémával kapcsolatosan nyilvános kérdést tett fel a parlamentben.
A napokban ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Az 1974-es alkotmány alapozta meg a muravidéki magyarság önálló szervezettségének létrejöttét. Az akkori Lendvai és Muraszombati község területén élő magyar nemzetiségű polgárok 1975 márciusában megalapították a magyar nemzetiségi önigazgatási érdekközösségeket. Az 1989-es alkotmánymódosítás után a lendvai és a muraszombati magyar oktatási-művelődési önigazgatási érdekközösségek közgyűlései határozatot fogadtak el a nemzetiségi érdekközösségek átalakulásáról. Helyettük 1990-ben megalakult a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség, valamint a két községi magyar nemzetiségi közösség. 1994-ben az újonnan alakuló községekkel ismét új szervezettségi formában kezdett működni a magyarság szervezete. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen három község alakult: Lendva, Moravske Toplice és Hodos-Šalovci Község. Ezért mindhárom községben nemzetiségi tanács jött létre. Az 1994-es első önkormányzati választásokon a nemzetiség is kiválasztotta tanácstagjait a községi nemzetiségi tanácsokba. Ezekkel a választásokkal alakult ki a magyar közösség mai szervezeti felépítésének és működésének jogi alapja. 30 évvel ezelőtt, 1994. december 22-én alakult meg a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa. Ebből az apropóból nemzetiségi műsorunkban egy kicsit visszaemlékezünk az elmúlt három évtizedben történtekre. Öt évvel ezelőtt mikrofon elé kértük a közösség egykori elnökeit: Cár Józsefet, Halász Albertet és Horváth Ferencet. Az akkor készített beszélgetésekből készítettünk visszapillantót.
Nemzetiségi műsorunkban már sokszor elmondtuk, hogy idén két jelentős jubileumot ünnepel a muravidéki magyar nemzeti közösség. A közösség érdekvédelmi szervezetének 50., valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, az úgynevezett csúcsszervezet jelen szervezettségi formájának 35. évfordulóját. Az évfordulók apropójából nemzetiségi műsorunkban azokra a nemzetiségi politikusokra emlékeztünk, illetve azokat szólaltattuk meg, akik az elmúlt öt évtizedben sokat tettek a magyar nemzeti közösség szülőföldön való megmaradásáért. Harcoltak és kiálltak a közösség külön jogainak elismeréséért és a nemzetiségi intézményrendszer kiépítéséért, ami biztosította a muravidéki magyar közösség fejlődését. Köztük volt Varga Sándor, Varga József, Hajós Ferenc, Kercsmár Rózsa, Eőry Ernő és Pozsonec Mária. De természetesen rajtuk kívül még sokan mások is. Pozsonec Mária első elnöke volt a 35 évvel ezelőtt megalakult csúcsszervezetnek, majd 18 éven keresztül képviselte a magyar közösséget a szlovén országgyűlésben. Pozsonec Mária után, 1994-ben egy mandátum erejéig Balaskó József vezette a közösséget. Őt 1998 és 2006 között Tomka György követte a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának élén, akit fél évvel második mandátumának lejárta előtt leváltottak. Fél évig, az önkormányzati választásokig, Vida Ferenc volt az elnök. 2006 és 2010 között Kocon József irányította a csúcsszervezet tanácsát, majd őt 12 évig Horváth Ferenc követte az elnöki poszton. És ezzel elérkeztünk a jelenhez. 2022-től, tehát két és fél éve Orban Dušan az elnöke a muravidéki magyar nemzeti közösség tanácsának. Mai adásunkban vele beszélgetünk, elsőként arról, hogy milyennek látja a muravidéki magyarság helyzetét.
Tizedik ülését tartotta Ljubljanában a parlament Nemzetiségi Bizottsága, amelyen második olvasatban tárgyalták A nevelés és oktatás szervezéséről és finanszírozásáról szóló törvényt, valamint Az általános érettségi törvényt. A módosítás elfogadásáról Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselőt kérdeztük.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke ma délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen bemutatta az elmúlt három mandátum eredményeit, valamint a csúcsszervezet által a nemzetiségileg vegyesen lakott terület gazdaságának, mezőgazdaságának, turizmusának és kultúrájának erősítése érdekében megvalósított projekteket.
Ljubljanában az országgyűlésben tegnap elfogadták A személyi igazolványokról szóló törvény módosítását. A nemzetiségi képviselőcsoport a szavazás során tartózkodott. Ennek oka abban rejlik, hogy az eljárás során nem vették figyelembe megjegyzésüket, illetve javaslatukat. Kifogásolták, hogy a dokumentumon a szlovén nyelvű feliratok nagyobb betűvel szerepelnek, mint az ugyancsak hivatalos magyar, illetve olasz nyelvű szöveg. Pedig a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a két-két nyelv egyenrangú. Sőt a magyar feliratban helyesírási hiba is van. A magyar helyesírás szerint az ország nevének minden szavát nagybetűvel írjuk. Az okmányon viszont a köztársaság szó kisbetűvel szerepel. A részleteket Horváth Ferenc, magyar nemzetiségi parlamenti képviselőtől kérdeztük.
Vasárnap az országgyűlési választásokon a szlovén állampolgárok a változás mellett voksoltak. A részvételi arány több mint 70%-os volt. Ezúttal mindössze öt párt jutott be az országgyűlésbe. A Robert Golob vezette teljesen új Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) fölényesen megnyerte a választásokat. Rajtuk kívül a parlamentbe jutott még az SDS, az NSi, az SD és a Levica. A magyar és az olasz őshonos nemzetiségi közösségnek egy-egy képviselője van, mindkét esetben a régi-új képviselő jutott be az országgyűlésbe: Horváth Ferenc és Felice Žiža.
Hidak
