Március 19-e az a nap, amikor 35 évvel ezelőtt lehetőség nyílt a muravidéki magyar közösség csúcsszervezetének átszervezésére. Ezen a napon lépett érvénybe az a statutáris határozat, amely formálisan lehetőséget biztosított a jelenlegi Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség megalapítására. Így március 19-ét tartjuk számon a csúcsszervezet megalapításának napjaként, amelynek tagja az öt községi magyar nemzeti önkormányzati közösség. Dr. Göncz László történészt és kisebbségkutatót, egykori nemzetiségi politikust kérdeztük a nemzeti közösség megalapításáról, tevékenységéről, eredményeiről és hiányosságairól.
2024-ben a ljubljanai Nemzetiségi Kutatóintézet gondozásában jelent meg dr. Göncz László történész és kisebbségkutató legújabb kiadványa. Ennek bemutatását múlt héten Lendván szervezték meg, amelynek során Göncz László előadást tartott a magyar nemzeti közösség jelenlegi szervezettségi formájának kialakulásáról. A történész és kisebbségkutató a szlovén rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából végzett kutatásokat, hogy feltárja, hogyan alakult a muravidéki magyar nemzeti közösség felépítése a demokratikus társadalmi változások során és Szlovénia önállósulásának időszakában. A Muravidéken élő magyar nemzeti közösség idén két jeles évfordulót is ünnepel: 50 éves a muravidéki magyar nemzeti közösség és 35 éves a jelenlegi csúcsszervezet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Az évfordulók jó okot adtak arra, hogy Göncz László előadása során megismerjük, vagy ha úgy tetszik, felidézzük a 30 és több évvel ezelőtti eseményeket. A kiadvány szerzőjének előadásából szemezgetünk nemzetiségi műsorunkban.
2024-ben a ljubljanai Nemzetiségi Kutatóintézet gondozásában jelent meg dr. Göncz László történész és kisebbségkutató legújabb kiadványa, amit ezúttal Lendván mutattak be. A szerző a szlovén rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából végzett kutatásokat azzal kapcsolatosan, hogy hogyan alakult a muravidéki magyar nemzeti közösség felépítése a demokratikus társadalmi változások során és Szlovénia önállósulásának időszakában. A könyvbemutatót a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a Nemzetiségi Kutatóintézet és a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság szervezte.
Ljubljanában az Etnikai Kutatóintézet székhelyén mutatták be dr. Göncz László legújabb kötetét, amely a magyar nemzeti közösség helyzetét és szerepét mutatja be a szlovén rendszerváltás és a társadalmi demokratizálódás időszakában. Az egyelőre szlovén nyelven megjelent könyvről kérdeztük a szerzőt, Göncz László történészt és kisebbségkutatót.
A rendszerváltás teremtette meg a közvetlen lehetőségét a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet megalapításának, de már az 1974-es jugoszláv alkotmánymódosítás más alapokra helyezte a kisebbségek jogait. Ennek következtében erősödhetett a kulturális önazonossága, majd Szlovénia önállósulásával már az intézmény létrehozása is megtörténhetett– mondta dr. Göncz László történész, annak első igazgatója a lendvai Városházán megtartott a díszülésen. Ezt követte a gálaműsor a színházban, amelyről Botka Ágnes összeállítása következik:
A hétvégén előadóesttel emlékeztek meg a muravidéki magyarok az aradi vértanúkról. Göncz László történész révén kiderült, hogy Alsólendva és híres szülötte Zala György szobrászművész is szervesen kapcsolódott az eseményekhez. Az első perceket e témának szenteljük. Majd Miklavžin Bošnak Alenka illusztrátor kiállításáról szólunk. Történetek kezdet és vég nélkül című tárlata a Bánffy Központban látható.
Szombaton este a Bánffy Központban emlékeztek meg a muravidéki magyarok az aradi vértanúkról. Itt előadóesten hallhattunk érdekességeket a hősökről. Viski-Latorné Dögei Edit, a Kersztény Érelmiségiek Szövetsége Törökszentmiklósi Csoportjának elnöke tolmácsolásában az aradi vértanúk hitbizonyosságára derült fény, majd Göncz László révén kiderült, hogy Alsólendva és híres szülöttje Zala György szobrászművész is szervesen kapcsolódott az eseményekhez. Szabó Márk Viski-Latorné Dögei Edittel beszélget:
A könyv éjszakája esemény voltaképpen a könyv napjához kapcsolódik, amit országos és nemzetközi vonatkozásban egyaránt megünnepelnek. Hogyan jön létre a könyv? – tette fel a kérdést tegnap a lendvai könyvtárban Varga Ines könyvtáros Paušič Olga, Vaupotič Göncz Elvira, Nemec Rozina, Koncut Ivan, Göncz László, Zágorec-Csuka Judit szerzőknek, hogy osszák meg az irodalmi munkásságban szerzett tapasztalataikat a közönséggel.
A Magyar Nemzeti Kulturális Alap pályázatán elnyert támogatással és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet könyvkiadási programja által valósulhatott meg dr. Halász Albert elképzelése arról, hogy a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár levéltári részlegében talált naplót, ami E. Dervarics Kálmán tulajdona volt, könyv alakjában kiadja. A 100 példányban megjelent, szlovén és angol összefoglalóval, gazdag bibliográfiával ellátott kiadványt tegnap este mutatták be a Bánffy Központban. Az elsősorban helytörténeti kutatóként ismert Dervarics naplóját feldolgozó könyvről dr. Göncz László történész és a szerző nyilatkozik. A riporter Botka Ágnes.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc honvéd főtisztjeit, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A magyar kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát. Ezen a napon a vértanúkra emlékezik a magyar nemzet nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is. Lendván, az 1849. október 6-i, az azt megelőző és az azt követő eseményekre előadásokkal emlékeztek. Dr. Göncz László történész Zala György és Lendva címmel tartott előadást, míg Viski-Latorné Dögei Edit, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Törökszentmiklósi Csoportjának elnöke Az Aradi vértanúk hitbizonyosságát mutatta be. Ez utóbbi előadásból szemezgetünk mai nemzetiségi műsorunkban.
Az MMR 60. születésnapja alkalmából dr. Göncz László történész, kutató volt a vendégünk.
A szombathelyi Magyar Nyugat Könyvkiadónál jelent meg Göncz László: A Muravidék útja a délszláv királyságba című kiadványa, amelyről korábbi adásunkban már beszélt a szerző és a kiadó vezetője. Mai műsorunkban dr. Kovács Attila történész szól az első világháborút követő korszakról, az európai erőviszonyokról és azok újbóli átrendeződéséről, mint ahogyan a magyar társadalom belső feszültségeiről az adott időszakban. A beszélgetés zárógondolatai pedig már az időszerű társadalmi-politikai viszonyok értelmezése köré rendeződnek.
Hidak
