A politika behálózza mindennapjainkat akarva-akaratlanul. Ha mi nem is, az mindenképpen foglalkozik velünk. Ez által vokabulárja is részévé vált életünknek. Dr. Elizabeta Bernjak most induló sorozatából azonban kiderül, hogy megannyi kifejezés valódi tartalmát kevesen értik. Ilyen pl. az angol woke szó. Ma erről hallhatnak bővebben.
Szakmai érdeklődése elsősorban a múlt feltárása felé irányul, viszont eddigi pályafutását inkább a politikai közélet alakította. Az elmúlt hónapok azonban új fejezetet nyitottak életében, nemcsak tudományos munkájában jutott mérföldkőhöz, hanem édesapaként is egy egészen új szerepbe lépett. Az új útról, a kutatás és a közélet összefonódásáról, a múltról és a jelenről beszélgetünk az egyetemi okleveles történelem- és földrajztanárral, jelenleg parlamenti képviselővel.
A Z generáció a digitális nemzedék, az 1995 után született fiatalok könnyen és gyorsan gyűjtenek információkat. Közéjük tartoznak a politikai eseményekre vagy például a választásokra vonatkozó adatok is? Foglalkoztatja-e őket a politika? Urnákhoz vonulnak majd április 24-én? Műsorunkban ezekre a kérdésekre válaszolnak a muravidéki fiatalok.
A vasárnapi népszavazáson a szlovén választók többsége elutasította az önkéntes életvégi segítségnyújtásról szóló törvényt, amely így érvényesen megbukott. Az eredményt a politikai oldalak eltérően értékelték.
Tegnap este mutatták be a Lendvai Könyvtárban Stanko Bensa: Benica: novi dom (Benice: az új otthon) című könyvét. A kiadvány az 1922-ben Benicére betelepített tengermelléki szlovének hányatott sorsát és a település felépítését mutatja be. Emellett emléket állít a falunak, amely idén ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját.
November derekán huszonegyedik alkalommal ült össze Budapesten a külhoni magyarság és a magyarországi politikai erők konzultatív, ugyanakkor intézményes keretek között működő szervezete, a Magyar Állandó Értekezlet, amit 1999-ben alapítottak. A plenáris ülésen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Orbán kormányfő leszögezte, hogy már a Covid előtt sem nézett ki jól a világ, a járványt követően pedig két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. Mára a világ lakosságának negyede él közvetlen fegyveres konfliktusok árnyékában. A kormányfő utalt a magyarság veszteségeire, Duray Miklós és Pásztor István halálára. Kiemelte Pásztor István szerepét a szerb-magyar kapcsolatok elmélyítésében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig hangsúlyozta, ma már biztosan kijelenthető, hogy aki a külhonban szeretne megmaradni magyarnak, az a magyar kormánytól ehhez minden támogatást megkap. Orbán Viktor miniszterelnök beszédéből, nemzetpolitikai áttekintésének azon részéből szemezgetünk mai műsorunkban, amely a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetére vonatkoznak. Semjén Zsolt pedig a nemzetpolitika céljait és jelentőségét összegzi.
A Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szervezettségének 50-dik és a muravidéki csúcsszervezet megalakulásának 35-dik évfordulója alkalmából szervezett gálaműsort jelenlétével megtisztelte Nataša Pirc Musar, a Szlovén Köztársaság elnöke és dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. A két államelnök Lendvára érkezése előtt Szentgotthárdon részt vett az Országos Szlovén Önkormányzat 30 éves jubileumán is. „A magyarországi szlovén nemzeti közösség és a szlovéniai magyar nemzeti közösség egyaránt nagy érték” – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök. Példaértékűnek nevezte azt a nemzetiségi politikát, amely a határ két oldalán élő kisebbségekre vonatkozik. Nataša Pirc Musar szlovén államfő Lendván kiemelte: „A nemzeti kisebbségek a kulturális és a nyelvi sokszínűség, a tolerancia és az együttélés közegében élnek, értékeikkel pedig gazdagítják mindkét szomszédos országot és mindkét nemzetet.” Hangsúlyozta azt is, hogy a csúcsszervezet működésének motorját maguk az emberek adják: több generáció munkája és elkötelezettsége tette lehetővé, hogy a szervezet mindmáig sikerrel teljesítse küldetését. A gálaműsoron elhangzott ünnepi beszédekből szemezgetünk mai nemzetiségi műsorunkban.
2023. május 31-én menesztette a szlovén kormány mag. Stanko Baluhot, a Nemzetiségi Hivatal igazgatóját. Mi állhat a döntés hátterében?
2026 első felében országgyűlési választások várnak ránk. A pártok bevetették magukat a választási hadjáratba: látogatásokat szerveznek, özönlenek az ígéretek, folyik a pártfogók megszerzése. Hirtelen ismét a Muravidék is felkerült az ország térképére. A politikai szintéren fokozódik a feszültség, a retorika egyre keményebb, az online bejegyzések pedig a politikai leszámolásról szólnak. Szőke Kristina jegyzete.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa a legutóbbi ülésén elfogadta a Pozsonec Mária Muravidéki Magyarságért Díj odaítéléséről szóló szabályzatot. A díj a muravidéki magyarságért végzett kimagasló közéleti, oktatási, tudományos vagy politikai tevékenység elismerése és jövőbeni ösztönzése céljából adományozható. A kitüntetés ötévente kerül átadásra. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az első díj a kitüntetés névadóját, Pozsonec Máriát illeti meg. Az ülésen továbbá jóváhagyták a Lendvai Kétnyelvű Középiskola, a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ, valamint a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár magyar nemzetiségi programtervét. A részletekről Szőke Kristina összeállításában hallhatnak.
A sérülékeny csoportok teljeskörű felkészítése és a szociális aktiváció programjainak segítségével a munkapiacra történő visszajuttatása a célja annak a projektnek, amely az Európai kohéziós politika 2021-2027-re vonatkozó operatív program keretében valósul meg. A Muravidéken a kivitelezésével a Mozaik, a szociális elfogadottság egyesülete foglalkozik. Lendván ma hivatalosan is befejeződtek a második csoport tevékenységei. Cigan Szilvia a helyszínen beszélgetett a Mozaik mentorával és az egyik résztvevővel.
„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a töbinél.”
Hidak
