Adásunkban a magyar nemzeti közösség rádió- és tévéműsorai 2025-ös évi programtervét helyezzük fókuszba. A magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok küldetése az őshonos magyar közösség esetében az anyanyelven nyújtott hiteles tájékoztatás. Ez a lendvai RTV stúdiókban valósul meg. A két szerkesztőségben előtérben van a nézők és hallgatók érdeke, fontos szempont a szerkesztőségek anyagi és humán erőforrása, valamint a szakmaiság. 2025-ben a rádióműsor részben a korszerű rádiós gyártási irányelveknek megfelelően, a televízióműsor pedig a kor igényeinek megfelelően, minden szakmai kihívással szembenézve, részben átalakul. A műsoridő mennyiségében idén nem lesz változás. A magyar nemzeti közösség számára a meglévő terjedelem korszerűsített műsorkoncepcióval és műsorstruktúrával valósul meg. A Muravidéki Magyar Rádió és a Lendvai Tévéstúdió szerkesztőségében tartalmilag változatos műsorok készülnek, hogy azok megfeleljenek a széles közönség elvárásainak. Különösképpen nagy a hangsúly az anyanyelvápoláson, a nemzeti identitás erősítésén, a kultúrák közötti párbeszéden, valamint az anyanemzettel való kapcsolatteremtésen. A folytatásban a két média idei évi program- és gyártási tervét, a stúdiókban tervezett beruházásokat mutatjuk be részletesebben. Első beszélgetőtársunk Végi József, a Szlovén RTV igazgatósága elnökének az őshonos magyar közösség rádió- és tévéműsorokért felelős megbízott helyettese.
Mai műsorukban 2024-es évértékelő beszélgetést hallhatnak Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselővel. Tartsanak velünk!
Varga Teodor a magyar nemzetiségi közösség képviselője, Dobronak Község nemzetiségi bizottságának elnöke 2024. november 30-án feljelentést tett az őshonos magyar nemzetiségnek megjáró eszközök célszerűtlen és nem transzparens felhasználása miatt. Varga szerint a 2019 és 2023 közti időszakban a kétnyelvűségre szánt eszközökből több mint 200 ezer euró helytelenül volt felhasználva. A részletekről Varga Teodor és Marjan Kardinar, Dobronak Község polgármestere nyilatkozik.
Nyolcadik ülését tartotta Ljubljanában a parlament Nemzetiségi Bizottsága, amelyen az olasz és a magyar nyelvű érettségi vizsgák fordításának problémájával és az olasz, illetve a kétnyelvű középiskolákban a pedagógushiány kérdésével foglalkoztak elsőként. A második napirendi pont alatt a magyar és az olasz nemzeti közösség két központi ifjúsági szervezete szisztematikus finanszírozásának lehetőségét tárgyalták a képviselők.
Az oktatásról szóló törvény értelmében az általános iskoláknak minden tanévre éves munkatervet kell készíteniük. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő kétnyelvű általános iskoláknak nemzetiségi programot is kell készíteniük, amely része az éves munkatervnek. A nemzetiségi oktatási külön törvény szerint az intézetek nemzetiségi programját a társalapítónak, tehát a községi nemzeti közösségek tanácsainak kell elfogadniuk. A dobronaki magyar önkormányzat októberben hagyta jóvá a helyi általános iskola nemzetiségi programját, a lendvai magyar önkormányzat pedig ezen a héten vitatta meg és fogadta el a lendvai egyes és kettes számú általános iskola, a göntérházi iskola, valamint a Lendvai Óvoda nemzetiségi programját. Ezek a programok intézetenként ugyan változóak, de nagyban nem különböznek egymástól. Kimondottan a magyar nyelv fejlesztését, a hagyományok és a kultúra megőrzését, továbbadását, erősítését segítik elő. Mai adásunkban Šebjanič Valériával, a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatójával beszélgetünk a gazdag nemzetiségi program jelentőségéről, a tevékenységekről, a tematikus napokról, egyszóval a program tartalmáról.
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet hivatalosan 1994 januárjában kezdte meg a működését, egy próbaévet követően. Ennek jubileumát a hét végén ünnepelte meg az intézmény a Lendvai Városházán megtartott díszüléssel, ahol az alapítók mellett a Kárpát-medencében élő kisebbségek rokon intézményeinek vezetői, képviselői is a vendégek voltak. Mindez arra utal, hogy ezalatt a három évtized alatt az intézmény átlépte országának határait, és az egyetemes magyar kultúra szellemében dolgozik. Erről a megtett útról beszélgetünk dr. Göncz Lászlóval, az intézetet alapító első igazgatóval, akit a tisztségben Kepe Kocon Lili követett, és Soós Mihály jelenlegi igazgatóval.
A magyar és az olasz nemzetiségi országgyűlési képviselő néhány nappal ezelőtt írásos képviselői kérdést intézett a Szlovén Köztársaság Kormányához, amelyben a magyar és az olasz nemzetiségi központi ifjúsági szervezetek rendszerszintű finanszírozásának rendezését kérelmezik. Horváth Ferenc képviselő nyilatkozott rádiónknak arról, hogy ez miért lenne fontos az őshonos nemzeti közösségek számára.
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet megtartotta éves megbeszélését a művelődési egyesületek, szakkörök és műkedvelő csoportok vezetőivel. A hagyományos év eleji találkozón ismertették és egyeztették a 2025-ös programterveket.
Valamivel kevesebb, mint egy hónapja van a szlovén országgyűlésben a gyertyánosi Süč Dejan, aki a Svoboda Mozgalom tagjaként pótképviselőként jutott be a parlamentbe. Az új képviselőt arról kérdezte Fehér Ilona munkatársunk, hogy mely kérdésekkel foglalkozik majd leginkább, tagja lesz-e a Muravidéki Képviselők Klubjának, és milyen módon tartja a kapcsolatot a választókkal?
Hatodik soros ülését tartotta a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottsága, amelyen a magyar és az olasz őshonos nemzeti közösség RTV műsorainak, illetve nyomtatott sajtótermékeinek helyzete és finanszírozása volt terítéken. A bizottság javasolja a kormánynak, hogy mérje föl, és lehetőség szerint iktassa be az RTV-ről szóló törvényjavaslatba a nemzetiségi stúdiók teljeskörű finanszírozását a kormány részéről. A nemzetiségi bizottság ajánlást tesz a kormánynak arra is, hogy rendezze a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet státuszát.
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet pályázatot hirdet a nemzetiségi kulturális programokat kivitelező egyesületek és egyéb civil szervezetek számára. A rendelkezésre álló keretösszeg 2025-ben valamivel több, mint 12 ezer euró. A vissza nem térítendő támogatásra március 7-ig lehet benyújtani a dokumentációt. A részletekről Kepe Kocon Lili, az MNMI szakmunkatársát kérdeztük.
A Szlovén Köztársaság Országgyűlése ma első olvasatban tárgyalja az új Médiatörvényt, amely a már több mint 20 évvel ezelőtt elfogadott érvényben levő törvény teljeskörű felújítását garantálja. Az új dokumentum célja a teljes tájékoztatás, valamint a szólásszabadság jogának biztosítása az állampolgárok számára az új médiatérben. A nap folyamán telefonon kerestük fel Horváth Ferenc, magyar nemzetiségi parlamenti képviselőt és az iránt érdeklődtünk, hogy a nemzetiségi képviselőcsoport milyen álláspontot képvisel a Médiatörvény kérdésében, illetve a dokumentum mit biztosít az őshonos nemzeti közösségek számára.