Mai nemzetiségi műsorunkban Horváth Ferenc, magyar nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk. Fókuszba helyezzük a 2025-ös év parlamenti eseményeit, a törvényhozásban elért eredményeket és a nehéz diónak számító kérdéseket. Horváth Ferenc a tavalyi évet dinamikusnak minősítette, mivel nagyon sok, az őshonos nemzeti közösségeket érintő téma merült fel. Így a magyar és az olasz nemzetiségi parlamenti képviselőnek állandóan résen kellett lennie. Horváth képviselő kiemelte az eredményeket, de szólt a kevésbé sikeres területekről is.
A 2026-os év szuper választási évnek számít, hiszen március 22-én parlamenti választások lesznek Szlovéniában, április 12-én országgyűlési választások lesznek Magyarországon, ősszel pedig önkormányzati választásokat szerveznek Szlovéniában. Mai adásunkban két országgyűlési képviselőt látunk vendégül, akik nem egy, hanem két országból valók, különböző nemzetiségűek, két ország parlamentjében képviselik választóikat, mindketten beszélik mindkettőjük nyelvét, kisebbségi létben élnek, és jól megértik egymást. Vendégünk Kissné Köles Erika, a szlovén kisebbség szószólója a magyar és Horváth Ferenc magyar nemzetiségi parlamenti képviselő a szlovén országgyűlésben. Egy, egy és fél hónap múlva mindkettőjük életében lezárul egy korszak, hiszen mandátumuk lejár és a választásokon vagy újra kezdik a megmérettetést, vagy másutt folytatják küldetésüket. Adásunkban az együttműködésükről, a nemzeti közösségek helyzetéről és a nemzetiségi képviselők tevékenységéről beszélgetünk.
A Szlovén Országgyűlés 129. rendkívüli ülésén napirenden szerepelt A kiegyensúlyozott regionális fejlesztés ösztönzéséről szóló törvény módosítása, amely a nemzetiségi képviselőcsoport meglátása szerint teljes egészében nem tesz eleget a két őshonos nemzeti közösség elvárásainak. A törvénymódosítást a Kohézióért felelős és Regionális Fejlesztési Minisztérium nyújtotta be. A parlamenti vita során Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő ismertette a képviselőcsoport álláspontját.
A napokban újra aktuális lett a nemzetiségi parlamenti képviselői, valamint a nemzeti közösség tanácsa elnöki posztja összeférhetetlenségének kérdése. Egyrészt a parlament Nemzetiségi Bizottsága tárgyalta A képviselőkről szóló törvény módosítási javaslatát, amely ezen kérdésben kíván rendet teremteni. Másrészt viszont a Közigazgatási Bíróság ítéletet hozott a Horváth Ferenc képviselő által benyújtott, a funkciók összeférhetetlenségére vonatkozó eljárásban. Az ítélet ellen Horváth Ferenc felülvizsgálati kérelmet ad be.
A napokban ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Az 1974-es alkotmány alapozta meg a muravidéki magyarság önálló szervezettségének létrejöttét. Az akkori Lendvai és Muraszombati község területén élő magyar nemzetiségű polgárok 1975 márciusában megalapították a magyar nemzetiségi önigazgatási érdekközösségeket. Az 1989-es alkotmánymódosítás után a lendvai és a muraszombati magyar oktatási-művelődési önigazgatási érdekközösségek közgyűlései határozatot fogadtak el a nemzetiségi érdekközösségek átalakulásáról. Helyettük 1990-ben megalakult a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség, valamint a két községi magyar nemzetiségi közösség. 1994-ben az újonnan alakuló községekkel ismét új szervezettségi formában kezdett működni a magyarság szervezete. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen három község alakult: Lendva, Moravske Toplice és Hodos-Šalovci Község. Ezért mindhárom községben nemzetiségi tanács jött létre. Az 1994-es első önkormányzati választásokon a nemzetiség is kiválasztotta tanácstagjait a községi nemzetiségi tanácsokba. Ezekkel a választásokkal alakult ki a magyar közösség mai szervezeti felépítésének és működésének jogi alapja. 30 évvel ezelőtt, 1994. december 22-én alakult meg a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa. Ebből az apropóból nemzetiségi műsorunkban egy kicsit visszaemlékezünk az elmúlt három évtizedben történtekre. Öt évvel ezelőtt mikrofon elé kértük a közösség egykori elnökeit: Cár Józsefet, Halász Albertet és Horváth Ferencet. Az akkor készített beszélgetésekből készítettünk visszapillantót.
A gyerekek körében a mobiltelefon és más digitális eszközök túlzott használata széleskörű társadalmi problémává vált. Eddig a szlovén Oktatási Minisztériumnak az volt az állásfoglalása, hogy törvénybe foglalt tiltással ez nem megoldható. A kényszerítő körülmények miatt azonban az országgyűlés első olvasatban elfogadta a korlátozásra vonatkozó törvényt. Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselőt Botka Ágnes kérdezte a részletekről.
Aktuális című műsorunkban a Szlovéniában élő magyar és olasz őshonos nemzeti közösség érdekvédelmi szervezetének 50 éves és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, az úgynevezett csúcsszervezet megalakulásának 35 éves évfordulójára emlékezünk. Ebből az alkalomból a csúcsszervezet egykori elnökeit hívtuk meg egy beszélgetésre, helyzetelemzésre: Balaskó József, Kocon József és Horváth Ferenc, valamint a jelenlegi elnök Orban Dušan van velünk a stúdióban. Beszélgetésünk elején felidézzük a csúcsszervezet működésének kezdeteit, és elemezzük, véleményezzük a muravidéki magyar közösség jelen helyzetét és nehézségeit.
Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésén megnyitó beszédet Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke mondott, majd a külhoni magyar közösségek képviselői számoltak be helyzetükről. Az ülésen a szlovéniai magyar közösséget Horváth Ferenc, a szlovén parlament magyar nemzetiségi tagja, valamint Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke képviselte. A fórum tartalmáról Horváth Ferencet kérdeztük.
A 2024/25-ös tanévben megfosztották a Zois-ösztöndíjtól azon muravidéki magyar fiatalokat, akik a Petőfi Sándor tanulmányi versenyen kimagasló eredményt értek el. A magyar nyelvű tanulmányi verseny eredményét, a szlovén nyelvű Cankar vetélkedő eredményéhez hasonlóan, idáig feltételként elfogadták a Zois-ösztöndíj elnyeréséhez. A versenyt évről-évre a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezi. Eddig probléma nem merült fel. Ezúttal azt kifogásolták az ösztöndíj alap illetékesei, hogy a verseny szervezője nem megfelelő minisztériumtól kapta a vetélkedő lebonyolításához a forrást. A probléma megoldása érdekében Horváth Ferenc, magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő számos tárgyalást folytatott a fővárosban. Az ügy, a Zois-ösztöndíj odaítélésről szóló szabályzat módosításával, megoldódott.
Az országgyűlés rendkívüli ülésén elfogadta az RTV -ről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében ezentúl a nemzeti közösségek műsorainak társfinanszírozása az állami költségvetésből történik, mégpedig az évente összegyűjtött RTV-díj értékének tíz százalékáig. Ez jelenleg körülbelül évi tízmillió eurót jelent. A részleteket Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselőtől hallják. Bukovec Éva kérte mikrofon elé.
Az országgyűlési képviselők kérdéseire válaszolt tegnap dr. Robert Golob kormányfő a testület 36. rendes ülésén. Többek közt Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselő szóbeli kérdésére is, ugyanis a kormánypártok félévente lehetőséget adnak a két nemzetiségi országgyűlési képviselőnek is, hogy kérdést tegyen fel a miniszterelnöknek. Horváth Ferenc a Lek lendvai beruházásával kapcsolatosan a Muravidék fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről kérdezte a miniszterelnököt. A képviselővel Bukovec Éva beszélgetett.
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezi meg a magyar nyelvet tanulóknak minden évben a Petőfi Sándor tanulmányi versenyt, amely nemzeti szinten azonos a Cankar vetélkedővel. A tanulmányi verseny kimagasló eredményeit, a szlovén vetélkedő eredményeihez hasonlóan, idáig elfogadták feltételként a Zois-ösztöndíj elnyeréséhez. Az idei tanévben ez nem így történt. A Petőfi Sándor tanulmányi verseny résztvevőit megfosztották az ösztöndíj elnyerésétől. Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő a problémával kapcsolatosan nyilvános kérdést tett fel a parlamentben.
Hidak
